Reggel felkeltem, neteztem egy keveset, majd jól összevesztem anyámmal.
Ezután elmentem Beához, beszélgettünk egy keveset, majd hármasban (Viktorral is) elmentünk sétálni a Duna partra. A táj jó volt, a szennyezés mértéke meg hatalmas.
A séta után Viktor elvált tőlünk, én meg Beával beugrottunk egy Penny Marketbe, ahol vásárolt egy-két dolgot maguknak Beáta. Visszaérkezéskor újra beszélgettünk, ettünk egy jó nagyot, majd megint elindultunk.
Ezúttal biciklizni. Lejöttünk a Váci út, és párhuzamus utcáin az Árpád hídig, és kikötöttünk a Magitszigeten. Itt ültünk/nézelődtünk/pihentünk egy nagyot, és újra vissza.
Megint kajáltunk (finomat), majd megnéztük a Halott menyasszony című filmet (ami egyébként animáció).
És ezzel véget is ért a napom, jöttem haza.
Most éppen ülök, és azon gondolkodom, értelmes dolgot csinálok-e. Természetesen nem, de mégis, halálra unom magam.
Írok xy-nak, legyen az bármi, ő 1 szóval válaszol. Jó beszélgetés. Mondhatom...
Ér ez így egyébként valamit? Ha ennyire untatom, miért nem közli velem? Tudom, hogy sértődékeny vagyok, de ez nem egészséges, hogy egy szóval válaszol bármilyen kérdésemre. Ha meg elfoglalt, akkor azt mondja.
Felesleges. Harcolok a semmiért. Illetve nem, harcolok érte (ő érte), de semmit nem ér az egész, mert az eredmény=0.
Edited by Fasten
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése