pénzügyi tanácsadó + tapasztalat

Ma 7-kor elmentem az előadásra, amely oly nagyon készültem (önéletrajz nem kellett). 2 óra hosszat tartott az előadás, melyből sikerült leszűrnöm, pénzügyi tanácsadói, elemzői munkára hívtak be. Ez az egyetlen nem irodai munka, amire eddig küldtem jelentkezést, vagy e-mailt, és egyből elkaptak. Nem hiszem el. Érdekes módon más jelentkezéseimre nem reagálnak. A szó szoros értelmében. Azért ma is elküldtem 3 jelentkezést, de félek, hogy ennek megint nincs értelme. Attól függetlenül reménykedek.

Hogy mi történt még ma? Kicsit javítgattam a textúrákat, és ennyi. Most, hogy itthon vagyok, rá kell jönnöm újra, hogy XY nem fog írni nekem. Akármennyire is szeretem, és rajongok érte, valami durva megvetést érzek. Tény, hogy koromhoz képest nem vagyok okos ember, de nem hiszem, hogy egy emberben csak ez számít. Elvégre lényegtelen.
Azt látom, hogy a karaktere fontosabb. Helyesebben a min. 4 karaktere fontosabb. Persze, ha ő ezt elolvasná, azt mondaná, féltékeny, agresszív, türelmetlen, erőszakos vagyok. Tény, hogy elvárom, hogy legalább néhány lüke szót odabökjön a köszönéseimre, kérdéseimre, óhajaimra. Nem. Erre nem kerül sor. Megvan az oka ennek is, de nem közli velem.
Számomra érthetetlen. Az internet az nem örök, bármely pillanatban elveszíthetünk egy jó oldalt, lefoglalhatnak egy szervert, összeomolhat egy online játékot kiszolgáló szerver. Én megmaradnék örökre.
Megmaradok örökre neked. A számodra.
Azok a karakterek nem azt fogják adni, amit én adnék/adhatnék. Azok nem fognak megvigasztalni szomorúságodban. Nem fognak veled együtt örömkiálltást hallattatni, ha a szükség hozza. Én meg arra törekedtem, és törekszem, hogy neked minden jó legyen.

Vajon olvasod mindezt? Légy jó mindhalálig.

Három a magyar igazság

Akkor kezdem is:
1. örömöm: A Közép-Magyarországi régió megküldte az emelt szintű családi pótlék miatt járó utazási kedvezményes kártyámat. Természetesen voltak olyan okosak, hogy a kártya csak augusztus végéig jó, de az örömömet ez nem csorbítja, ugyanis eddig hatalmas, csúnya A4-es papírral mászkáltam az egész országban, most pedig kaptam egy igazolvány méretű kártyát. Hála a jó égnek.

2. örömöm: Felhívtak munkakeresés ügyben, és holnap megyek előadásra/megbeszélésre/interjúra. Sajnos mindent nem értettem, de remélem lesz mit mesélnem. Remélem. Önéletrajz megvan, öltözetet már előre kigondoltam, már csak azt kéne megoldani, hogy ne izguljak! :)

3. örömöm: Végre tudok maszkolt textúrát csinálni. Van egy olyan érzésem, hogy gyorsan el fogom felejteni, de a lényeg, hogy néhány ajtó üvegét/kisablakját már átlátszóvá tettem, így kissé valósághűbb a fastenhome pálya. (Melyet egyébként a Counter-Strike Source-ba portoltam eddig.) Most már csak az ablakokon kéne csiszolgatni. Kicsit csúnyák szegínykék...

Nem is tudom, mit mesélhetnék még. XY-val sajnos már a 2. napja nem beszéltem, de remélem mihamarább újra sor kerül rá. Félek, hogy haragszik rám... :(

Ezt a bejegyzéscímkét, meg az Edited by Fasten szöveget ideje elfelejtenem. Szerintem.

Mai nap...

Ma is kerestem diákmunkákat, nem tudom, hogy mekkora sikerrel. Elküldtem 3 e-mailt az önéletrajzommal, és most "várok". Azonban az est folyamán (igaz, amikor ezt írom, akkor is este van..) megnéztem a Gladiátor című filmet. Isten igazából azért néztem meg, mert egy filmes ismerősöm/osztálytársam, Dávid nagyon imádja. Meg valamiért csomószor hallottam dícséretét a Gladiátor filmzenéjének. Nos, én magam nem találtam meg, hogy melyik zene volt olyan jó, de ez legyen az én bajom. A film elején rájöttem, hogy már láttam a filmet, de attól függetlenül most megnéztem mégegyszer. Teljesen más életfelfogással néztem most, ráadásul más részekre koncentráltam inkább, amikre egyébként annyira nem emlékszem.
Szóval jó film. Ez a lényeg. Küzdeni valamiért. Egy célért.

Most éppen lustálkodom, viszont találtam két idézetet a google docs dokumentumjaimban.

Idézem:

"bezzeg az én időmben...még hittek az öregek bölcseleteiben és nem utánanyomoztak..."
Ez az idézet (Bocsi Bea! :D) úgy keletkezett, hogy egy(illetve kettő) helyesírási hiba miatt tesóm felhívta a figyelmemet. Én nem hittem a "drága nővéremnek", hanem elkezdtem neten keresgélni. Bizonyítottam neki, hogy mindkét szót, melyet állítása szerint hibásan írtam, mégiscsak jól írtam. Ekkor mondta a fentebb mondottakat. Nekem tetszik az idézet! :D Szerintem leírja a fiatalok viselkedését, hozzáállását, meg stb. Mindenki értelmezze úgy, ahogy neki igazán tetszik.

Másik:

"A te harcos szkítád, aki mindig kész feláldozni pár egységet egy igaz barátért."
Ezt az idézetet XY írta nekem egy réges-régi e-mailje során. Sokszor vagyok olyan hülye, hogy elfelejtem ezt (amit mondott), illetve a érzéseit felém. Sajnálom. Én gyökér vagyok. Valószínűleg.
Mindenesetre az idézetben benne a legfontosabb. (Megint csak azt mondom, hogy mindenki értelmezze úgy, ahogy neki igazán jól esik!). Én a küzdést, az áldozatot, és a közelséget látom benne. Remélem nem változott a hozzám való állása azóta. Akkor nagyon jól esett ez a mondat, és még most is jól esik.

Tegnap

Tegnap megkért rá xy, hogy töröljem az összes vele kapcsolatos dolgaimat a gépen. Azt hiszem, elég lassú felfogású ember vagyok, így még mindig nem tudom, hogy ennek mi volt az értelme vagy célja.

Megint arra gondolok, hogy én nem rajongok az internetes kapcsolatokért. Sok ezekkel a bajom, pl . a gyenge szál, és a rossz/nem szoros kommunikációs kapcsolat.

Aztán estére sikerült lenyugodnom valamennyire, megnéztem a Kontroll-t, ami jó volt. (Eddig is tisztában voltam vele, hogy jó film, de már 1-2 hónapja újra meg akartam nézni.)

Ma se tudom, hogy mit fogok csinálni...

Mai nap... + boldogság

Ma azt hiszem nem szomorkodhatok annyit. Xy-val sikerült hosszakat beszélgetnem, képeket is küldött, melyekhez fűzött véleményeket/élményeket. Ennek örültem. Jól esett. Remélem lesz ilyen máskor is.

Az est folyamán pedig feltettem a gépre az UHU Linux 2.1-et. Kicsit sajnálom, hogy alapértelmezetten a Gnome grafikus felületet használja, illetve a KDE-t nem telepítette fel. De nem baj. Szerintem megszokom. Remélem :D

Nem is tudom, hogy mit írjak még ma. Jó érzés szeretni. Jó érzés, ha szeretnek. Kár, hogy erre sokszor kell rájönnöm, mert minduntalan elfelejtem. Mindenesetre ő közel áll hozzám. Nagyon közel.

Mai nap...

Reggel felkeltem, neteztem egy keveset, majd jól összevesztem anyámmal.
Ezután elmentem Beához, beszélgettünk egy keveset, majd hármasban (Viktorral is) elmentünk sétálni a Duna partra. A táj jó volt, a szennyezés mértéke meg hatalmas.
A séta után Viktor elvált tőlünk, én meg Beával beugrottunk egy Penny Marketbe, ahol vásárolt egy-két dolgot maguknak Beáta. Visszaérkezéskor újra beszélgettünk, ettünk egy jó nagyot, majd megint elindultunk.
Ezúttal biciklizni. Lejöttünk a Váci út, és párhuzamus utcáin az Árpád hídig, és kikötöttünk a Magitszigeten. Itt ültünk/nézelődtünk/pihentünk egy nagyot, és újra vissza.
Megint kajáltunk (finomat), majd megnéztük a Halott menyasszony című filmet (ami egyébként animáció).
És ezzel véget is ért a napom, jöttem haza.

Most éppen ülök, és azon gondolkodom, értelmes dolgot csinálok-e. Természetesen nem, de mégis, halálra unom magam.

Írok xy-nak, legyen az bármi, ő 1 szóval válaszol. Jó beszélgetés. Mondhatom...
Ér ez így egyébként valamit? Ha ennyire untatom, miért nem közli velem? Tudom, hogy sértődékeny vagyok, de ez nem egészséges, hogy egy szóval válaszol bármilyen kérdésemre. Ha meg elfoglalt, akkor azt mondja.
Felesleges. Harcolok a semmiért. Illetve nem, harcolok érte (ő érte), de semmit nem ér az egész, mert az eredmény=0.

Edited by Fasten

Weboldal rémálom

Már rémálmaim vannak a weboldalakról. A legeslegrosszabb az egészben, hogy nincs befejezett weboldal. Vagy csak én élek tévhitben? Valahol abba kell hagyni az állandó designváltoztatást, az állandó szépítést-csinosítást, de nem tudom ezt megtenni. Mindig van valami katasztrófális hiba, amit ki akarok javítani.
A másik: tanulok néha új dolgokat, és valamiért az a mániám, hogy kapásból megvalósítom. A szó szoros értelmében.

Őskor:
Amikor az oldalaim csupán táblázatból álltak. Ekkor rengeteget kellett dolgoznom egy-egy új menüpont betételekor, hisz minden oldalon meg kellett változtatni a menü összetételét. Ez rettenetesen zavaró volt, hogy hamar meguntam.

Ókor:
Megjelent az "agyamban" a frame. Elég hamar rájöttem, hogy ezzel lecsökken a weboldalak fejlesztésével, átalakításával, csiszolgatásával töltött idő. Ez így is lenne, ha nem lennék olyan amilyen. (Egyébként nagy előnye a frame-nek, hogy szépen-könnyen lehet behozni menu frame-t, esetleg logo frame-t és stb.) Sajnos kicsit igénytelen is ez a frame-s dolog, de hát ez van.
Nagy problémám a frame-nek a belső oldalakkal volt. Ha pl. az index.html tartalmazott két frame-t, a menu.html-t, és a tartalom.html-t, akkor a Google hiába találta magát a tartalom.html-t, mert az egész oldalt az illetők nem látják, ezáltal "lemínősítik", és kevesebb időt töltenek ott, mintha esetleg az index.html-ről indultak volna ki.

Középkor:
Gyorsan következett egy váltás, mert hallottam az iframe-ről. Ez azért lett jó/lett volna jobb, mert az index.html-ben rakhattam sok-sok linket/menüt, amivel a Google keresőrobotok, és egy az egyéb keresőoldalak könnyebben belemélyedhetnek a linkjeim sűrűségébe. Hátrány itt is ugyanaz, mint ami a frame-nél volt. A google, ha megtalálja a tartalmat, azt fogja kidobni a keresőknek, (és nem az index-et), magyarán megint problémás. (Ennek ellenére jobban tetszik, mint a frame-s megoldás.

Újkor:
Include PHP-val. Eddig elítéltem a php-t, és azt mondtam magamban, hogy csak csicsás dolgokra, nagyon kényelmi funkciókra jók. Hát nem tudom. Ha akarom, ha nem, a PHP-s include megoldással sokkal előbbre jutok, mint a fentebb felsoroltakkal. Igaz, a fentebb felsoroltak (frame, iframe) gyorsabban betölthetik az oldalt, illetve könnyebb/gyorsabb lépegetni a menüben, De. Az include-os megoldással a címsorban minden tartalom oldalnak lehet neve. Normális neve. Amit elrakhatnak könyvjelzőnek, amire rátalálhat a google, hisz "normálisan" megjelenik az oldal. Tetszik. Kár, hogy az egész oldal újra betölt egy belső linkre kattintáskor.

Jelenkor:
Mit hoz a jelen? Vagy a jövő? Van még mit fejlődnöm. Rengeteget. Kicsit fárasztó számomra ez a sok váltogatás (hiszen idegesítő volt állandóan módosítgatni a tartalom oldalakat, meg stb.)

Edited by Fasten

Törődés

Rengetegszer szeretnék valakivel/valakikkel foglalkozni, és ez nem megy. Sokszor az a gond, hogy az illetékesek nem közlik velem, hogy nekik mikor lenne jó egy-egy beszélgetés, vagy mikor érnénk rá találkozni. Ehelyett inkább nem írnak, így kevesebb dolgot tudok róluk, nem fogom tudni, hogy milyen téma érdekli őket, és azt se fogom tudni, hogy miről beszéljek velük.

Ez szokott lenni a gond. Miről beszéljek? Helyesebben, miről beszéljünk? Beszélgetni csak úgy lehet, hogy ha mindkét fél rászánja magát. Tényleg. Egyesek mást hisznek, de ez csak így lehetséges. Megértem, hogy amikor én éppen írok nekik, akkor nem érnek rá, de miért nem mondják el? És ha akkor éppen nem érnek rá, akkor elvileg csinálnak valamit. Később elvileg fognak tudni mesélni nekem. S mégsem így szokott történni.

Unalmas. Érdektelen. Csak érdekbarátságok vannak ma már. Pedig régen rengetegszer vágytam rá, hogy mindkivel így-úgy beszélgetek, hallgatom, hogy miket csináltak, milyen élményben van részük, stb.


Élmény. Mindig van valami élménye az embernek. Sokan azt hiszik, hogy csak jó élmény van. Nem. Van rossz is. Azt is el lehet mesélni. A nagy pszichológusok szerint el is kell beszélni. Nem jó ha az ember a fájdalmait, gondjait, szomorúságait magába fojtja.
De akkor is. Még ígyis van mindenkinek jó élménye.

Nem mondod el? Nem beszélgetünk?

Diákmunka

Nos, szóval diákmunka. Mindenki ott kezdi, hogy elmegy egy diákmunka közvetítőhöz, jelentkezik egy munkára, és akkor felveszik, interjúztatják, majd valóban elmegydolgozni.

Nálam ez nem így megy. Voltam már a Rébusznál, Meló-Diáknál, és a Mind-Diáknál. Mindenhol gyakorlatilag azt hallottam, hogy várólistás mindenük, illetve megkértek rá, hogy jöjjek vissza előadásra. Az előadások nagy részén pedig elhangzott, hogy kicsi az esély a bekerülésre. Ez így nem is lenne gond. Sajnos, mivel hallássérült vagyok, nem szeretnék végezni kommunikatív munkát. Ezzel máris csökkennek az esélyeim. A diákmunka-közvetítők nagy része nem küld e-mailt, vagy főleg nem értelmes e-maileket küld. Ez is gond. Sok helyen kérnek érettségit. Ez is gond. Még több helyen kérnek nyelvtudást, vagy nyelvvizsgát. Ez még több gond. Tudnivaló, hogy én elég rossz vagyok a nyelvtanulás terén, így nem célszerű beböknöm, hogy "tudok angolul". Mert nem tudok, ez az igazság... Latint tanulok második idegen nyelvként (mármint bejárok órára, de igen kicsiny a nyelvtudásom, nagyrészt az én hibámból.), de ezt nem közölhetem a diákmunka-közvetítőknek. (Jó napot kívánok, latin nyelvtudásom van, jelentkezhetek diákmunkára? - Jól nézne ki...Közlöm, hogy tanulok egy holt nyelvet. Egyébként maga a nyelv szép és jó, de kommunikálásra bíz' nem jó...)

Szóval ennyit erről. Igen nehéz feladat előtt állnak a diákmunkások. Szerintem. Nagyon sokan mondták nekem, hogy még a nyári szünet kezdete előtt le kell foglalni a munkákat. Végülis ez jól hangzik, csak nem mindenhol van erre lehetőség...

Mindenesetre nem szeretném feladni. Van még 1 hónap! :D
Még 1% eséllyel végezhetek Forma 1 rendezői munkát! :D

Mai nap...

Voltam a nővéremnél, Beánál, ahol nagyrészt beszélgetéssel, filmnézéssel (Hé haver, hol a kocsim?), és kajálással ütöttük el az időnket! :D Utána elindultunk sétálni, majd elkísértem Beát a munkahelyére. (Tudnivaló, hogy az Aréna plázában dolgozik.)

A nap eddig nem is volt káoszos.

De ezután... Az http://ijcweb.extra.hu/ -val foglalkoztam, ami maga volt a káosz. Google-n keresgéltem, olvasgattam, többek között arról, hogy a FRAME-k használata nem ajánlott, az IFRAME-t nem tudom úgy megoldani a honlapomon, hogy az akár szép is legyen (csak egy scrollbar legyen). Igaz, ez azért megvalósítható, (Hogy az IFRAME méretének változásakor ha túllépi a HEIGHT-ben megadott értéket, akkor ne jelenlen meg a scrollbar, hanem egyszerűen nőjön meg a tartalom "doboz". Sajnos nem tudom máshogy megfogalmazni.) de csak JavaScriptes megoldást találtam, amit nagyon szeretnék nélkülözni. Ha már HTML-ben írom meg a honlapot, akkor abban is szeretném befejezni.
Állandó munka van a weboldalakkal. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom. Folyton csiszolni kell, új megoldásokhoz folyamodni, mert ez-vagy az nem támogatja, lassú a letöltési sebesség, vagy nem ugyanúgy jelenik meg különböző felbontáson, vagy kevésbé fejleszthető-mobilisak az oldalak. Szörnyű.
Ennyit erről.

Jó dologként maximum azt tudom felsorolni, hogy egy ismerősöm, aki "Amatőr filmes csoportot" alapított, és csinált weboldalt maguknak, az elég szépen haladt előre. Itt a link .

Olyan régen CS-ztem... Kéne valamit tennem ez ellen.

Szerelem

Csomószor gondolkodtam ezen a témán. Végül sosem jutok eredményre. Csodálkozom az egészen...

Mi a szerelem?
Az, amikor egy ember egy másik emberért bármit képes lenne megtenni, illetve bármit el tud vele kapcsolatban képzelni. Ilyenkor a tűz hajtja az embereket, inkább lelkesek, mintsem kitartóak...
Gondolom legalábbis én így...

Mi van, ha nem szerelem van, mi lehet még?
Szerintem a szerelem gyakran csak kezdet, vagy csak egyszerű álmodozás. Egy kapcsolat kimenetele nem a szerelemtől függ, hanem az egyéniségek egymáshoz való állásától, a lelki világoktól, a kitartástól és a ragaszkodástól függ. Igen, a szerelem jó kezdetnek. De szerelemmel nem tartható fent egy kapcsolat a végtelenségig.
Persze jó kérdés lehet az, hogy mikor mozdul el egy kapcsolat a szerelemből ebbe az irányba? A határozott, nem szerelemen alapuló, hosszútávra tervezett kapcsolatba. Szerintem nincs válasz erre a kérdésre.

Mostanság egyre inkább úgy érzem, elmarad nálam a szerelem. Vagy nem tudom. Többször gondolkodom családalapításon, a jövőmre, a gyerekeimre, arra, hogy meglesz-e mindenük, arra, hogy elég kitartó leszek-e ahhoz, hogy valakivel leéljem az életemet. Szeretnék jóhiszemű lenni, de ez nem ilyen egyszerű. Nem volt még komoly kapcsolatom, amelyből bármit is megtudhatnék. Sem magamról, sem pedig arról, hogy valójában mit is várok el. Már-már azt keresem másokban, hogy ők hogyan reagálnának egy hosszútávú kapcsolatban. Persze sikertlenül keresem.

Mindenesetre rá kell jönnöm, hogy az udvarlás igen komoly feladat. Egyeseknek megadatik. Másoknak nem. Ilyen vagyok én is. Igaz, nem helyes az, hogy ennyit ülök gép előtt... Lenne mit változnom nekem is, de sokszor arra várok, hogy valaki közölje velem, hogy -Változz!- Sajnos eddig feleslegesen vártam, mert nem hangzott el.

Akkor mégis mit tegyek?

IE 6

IE 6, vagyis Internet Explorer 6.x. Erről szeretnék írni. Lehet, hogy nem ez való első hozzászólásnak, de valahogy annyira dühös lettem, hogy úgy érzem, ideje szétoltanom ezt a *** böngészőt.

Mi a gond?
A legújabb Internet Explorer kiadás/verzió az a 7.x. Ami azt jelenti, hogy a 6.0 divatmúlt, ócska roncs. De akkor miért használják? Nem tudom.

A Windows Update felajánlja minden tulajdonosnak (XP-sekről beszélek most!), hogy letöltheti/frissítheti a böngészőjét az új verzióra. Ez néhány embernél nem történt meg (Érthetetlen okból...)

Természetesen lehet, hogy az illetékesek nem legális formában használják a Windows-os operációs rendszerüket, ezért nem merik letölteni az új böngészőt (nehogy "eredetiségellenőrzés" is történjen a frissítéskor.) Oké, jó ok a félelemre; de azt hiszem vagy eredeti Windows XP-t kéne használniuk, vagy pedig használni kéne a Google keresőt, melynek segítségével letölthetnek egy eredetiség ellenőrzőt nem tartalmazó IE 7.0 telepítőt. Persze ez is illegális tevékenység, úgy hogy nem bíztatok senkit erre.

De hát ha ezek után sem frissítenek az illetékesek, akkor mi a megoldás? Véleményem szerint az Internet Explorer a legkatasztrófálisabb böngésző a 3 legnépszerűbb Windows-on használt böngészők közül. (3 legnépszerűbb tudomásom szerint a Mozilla Firefox, Opera, és IE). Persze lehet, hogy néhányan azt gondolják, rettentően gonosz vagyok.
Igen, gonosz vagyok. Az IE legnagyobb hibája, hogy nem kezeli a szabványokat, és a hibás oldalakat is "megpróbálja" jól megjeleníteni, ezzel segíteni a kezdőknek. Szép és jó szándék, de ez rengeteg problémát szül. Ezt leginkább a webfejlesztők tudják. A szó szoros értelmében nem éri meg IE-re optimalizálni a weboldalakat, mert tuti, hogy hibásan, vagy teljesen máshogy fog megjelenni, mint a többi (szerintem jó) böngészőben. Persze nincs lehetetlenség, de.... Hát hogy is mondjam...

Megoldás
Egyetlen megoldás az, hogy szabványkezelő, és olyan böngészőt használtok, amihez a bug-okat és sebezhetőségeket gyorsan orvosolják. Ezeket már felsoroltam gyakorlatilag, de mégegyszer...
Mozilla Firefox és Opera .

Persze azok az emberek, akik a bloggom olvasásához IE-t használtak (van egyáltalán valaki, aki olvassa??), azok azt hinnék, rájuk erőltetném ezt a két másik böngészőt. Hát jó, legyen. Én ugyan nem erőltetem senkire. Higgyétek el, érdemes kipróbálni. És sajnálom, ha ezzel a bejegyzéssel megbántottam valakinek a kedvenc böngészőjét!

Edited by Fasten90