100. (A valós?)

Az előző posthoz kaptam egy olyan kommentet, hogy "nem tudok számolni". A bejegyzést utólag módosítottam, hogy az emberek lássák, ha valamit írok, akkor nem arra törekszem, hogy hülyének tetessem magam, Sőt, erőteljesen állítom, hogy sajnos a magyar átlagnál nem vagyok hülyébb. Igen, sajnálom. Sajnálom, mert a buta ember sokáig él. Sajnálom, mert a buta ember szívesen dolgozik multinál. Sajnálom, mert a buta ember boldog, mert nem ismeri a boldogtalanságot. Minden vágyam ezek elérése. Sajnos.

Hogy másról is szó legyen. Ma az iskolában témanap volt, ami azt jelenti, hogy a 12.-eseket szétszivatják, a többiek pedig egyéb foglalkozásokon vesznek részt. Én latin kultúrtörténetem voltam köteles részt venni.

Tegnap viszont tanítási napunk volt, majd tegnap este elmentem az iskola Vadászat című kórus előadásra. Az előadás egésze táncos, énekes, így jól jött volna, ha netalán hallom, hogy mit mondanak, de így is élveztem. Arról nem beszélve, hogy egy iskolába járok azokkal, akik előadtak.