R. javasolta nekünk a helyet, ahol voltunk, mivel ingyen fel tudta kínálni nekünk a családja. Igazából a helyszín egy névtelen helyszín, de ez nem gond.
Vonattal mentünk oda, nagyjából 3 órás volt az út, utána kisbusz szállított minket 2 körrel a házikóhoz, ahol aztán megszálltunk.
Itt pedig ültünk egy jót. Igen. Ültünk egy jót, mert nem tudtuk, hogy mi van... Mire aztán a konyhában elkezdtünk sündörögni D. úrral, hogy ku**@ gyorsan meglegyen a paradicsomszószos tészta, amire aztán felesleges megcsináltuk a tejfölös-túrósmicsodát, hogy mindenki örüljön, és ehessenek az emberek tejfölös-túrós tésztát, de természetesen ez nem történt meg... (Cs.T. meg Á.Gy. úr evett...) Ezután hatalmas erőbedobással gyártottuk a forraltbort...
Viszont a többiek bulizgattak, meg néhányan kocsmázgattak is, aminek következtében egy-két úr csontrészeg, helyesebben atomrészeg, vagy hullarészeg lett...
S.M. urat felbosszantotta a dolog. Természetesen. Meg is értem őt... Ezután ő nem akart karácsonyonozni, ami szintén jogos volt. Ellenben az osztály 'másnap' (igazából még aznap volt) reggel, megkérte az urat, hogy pattanjunk össze karácsonyozni, ami ellenben jól sikerült. Boldog karácsonyt Csoki!
Visszafelé 3 körrel mentünk, és nem haltunk meg útközben. A MÁV-nak köszönjük fáradozásait, azt hiszem, hogy csak másfél órát késett össz-vissz. Köszönjük Emese!
Én meg beszélgettem N.Cs. tanárnővel, hogy ne unatkozzak, mások pedig beszélgettek X.Y-nal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése