Furcsaságok

Furcsa, hogy az ablakban ülsz, és "novellát" írsz, annyira szociális vagy...
Furcsa, hogy ülsz a székedben, zenét hallgatsz, amikor normális ember akkor hallgat zenét, mikor egyedül van, vagy semmi esélye annak, hogy bárkivel beszélgessen. Te ülsz, zenét hallgatsz, és írsz.
Furcsa, hogy még te vagy ideges, ha megmozdulok.
Furcsa, hogy te kérdezted meg tőlem, hogy mi a bajom, amikor te ordítottad le a fejemet, majd húztál el de nagyon gyorsan azon a bizonyos szünetben.
Furcsa, hogy elmagyaráztad, hogy már bocsánatot kértél, mire nekem muszáj volt mondanom, hogy normális ember nem csinál hülyeséget, vagyis nem kell bocsánatot kérnie.
Furcsa, hogy előttünk ül egy majom, akin te állandóan idegeskedsz, én miért tudok higgadt maradni? Nem kéne a türelem szó jelentésén elgondolkodni?
Furcsa, hogy senki nem jár át hozzám netezni.
Furcsa volt, amikor matek doga kiosztása előtt röhögtél rajtam, mert én erősen úgy éreztem, hogy nem sikerült jól.
Nem Furcsa, hogy 12.-essel mész házi versenyre? Szerintem a háziverseny nem a nyerésről szól, és kíváncsi lennék rá, hogy milyen kapcsolatban vagy az illetővel. Nem mellesleg, a saját Osztályodban is volt olyan szabad ember, akivel mehettél volna. Hála istennek, hogy nem akartam menni.
Furcsa, hogy az az érzésem, hogy te vagy felháborodva, hogy nem megyek fizika háziversenyre.
Furcsa, hogy nem bírod ki, hogy megnézed a pontszámomat.

Furcsa az a másik ember, akivel megbeszéljük, hogy elmegyünk a Nyugatiba fényképezni, és azóta nem beszélgettünk, mert nem jött fel MSN-re (akkor mégis minek az MSN fiók?), és marhára nem tudta megkérdezni suliban, hogy ugyanmár, mikor megyünk...
Köszi, hogy hoztad a fényképezőgépet!
Marha figyelmes.